Összetevőként a világon egyre szélesebb körben elérhető, az otthoni szakácsok is egyre gyakrabban használják mind a szürke tengeri sót, mind a Himalája sót. A só a legalapvetőbb fűszerünk, ami kihozza minden étel ízét. A tengeri só és a Himalája só is egzotikus hangulatot adhat az ételeknek. Ezen sók között a döntést pénztárcánk nagysága és a felhasználási mód fogja meghatározni.
A tengeri só
A legtöbb tengeri só a francia Bretagne vidék partjairól származik. Szürke színét ásványi anyagainak köszönheti. A helyiek még hagyományos kelta módszerekkel, fa eszközökkel gyűjtik össze ezt a sót. A tengeri só különböző textúrák formájában áll rendelkezésre: a durva tengeri sót pácoláshoz, főzéshez használhatjuk, az őrölt fajtát az asztalnál, az extra finom tengeri sóval pedig a popcornt ízesíthetjük.
A Himalája rózsaszín só
A só mindig is fontos árucikk volt a Himalája lábainál. A kereskedők jakokon szállították ezt a rózsaszín sót, hogy eladják azt a nepáli piacokon. A Himalája sót a mai Pakisztán területén fellelhető sóbányákban takarítják be. Gazdag ásványi anyagokban, például kalciumban, káliumban és vasban. Magas vastartalma színezi ezt a sót rózsaszínné.
Összevetve
Egyik sófajta sem megy keresztül kiterjedt finomítási folyamaton, így sokkal egészségesebbek, mint a közönséges asztali só. Mindkét só durvább, természetesebb és ízletesebb, mint a hagyományos asztali só. Mindkét fajtát kézzel, hagyományos módszerekkel takarítják be. A szürke tengeri sót a tengervíz párolgásával nyerik ki, a Himalája sót bányásszák.